2010. február 1., hétfő

Egy aranyló finomság - sárgaborsó főzelék

Hideg van, és valahogy mostanában a krémleveseken, és a főzelékeken kívül nem kívánok mást. (az ÉDESSÉG más ... azt mindig kívánom) :)

Sárgaborsó főzeléket másodszor készítettem. Amikor kb. két hónapja először került aZuram elé, csak annyit kérdezett: "Miért nem szoktál ilyet gyakrabban?" Ő nem egy főzelékfaló, így ezt igazi elismerésnek vettem :)

Készítettem hát ismét az Ő, és persze mindannyiunk kedvére :)

Hagymát olajon üvegesre pároltam, beleöntöttem az előző este beáztatott sárgaborsómat (ha jól emlékszem 1/2 kg-s volt). Felöntöttem kb. kétszeres mennyiségű vízzel. Sóztam, dobtam bele két babérlevet, és két jókora fokhagymagerezdet is belenyomtam. Fedő alatt puhára főztem, kb. fél óra alatt. (Mivel nem akartam semmiképpen sem turmixolni, így nem is akartam túlságosan "szétfőzni".)
Amikor a sárgaborsót jónak találtam, készítettem egy rántást. Ezt érzésre készítettem, nem mértem sajnos semmit. Amikor szép zsemleszínű volt a rántásom, felöntöttem tejjel. És ezt a "keveréket" beleöntöttem a sárgaborsós fazékba. Jól összekevertem, öntöttem még hozzá tejet. (Nem akartam, hogy megálljon a kanál a főzelékben, ezért hígabbra készítettem). Végül egy kiskanál ecetet is öntöttem hozzá.

Finom, krémes, szívet-lelket melengető főzeléket kaptam :). Végül sajtos palacsintacsigákkal tálaltam :)