Első gulyásos próbálkozásom

Már hetek óta (amióta bejött a jó idő) bográcsozni készülök. Most amikor végre időnk is lenne rá, az időjárás nem engedi. A héten viszont megtudtam, hogy sógornőmék Erdélybe utaznak lakodalomba, így az én feladatom apósom és anyósom ebédjének elkészítése is, ezen a hosszú hétvégén.

Így már napokkal ezelőtt eldöntöttem, hogy gulyásleves is lesz a menük között, természetesen palacsintával.

Úgy volt, hogy KedvesHitvesem :) fogja készíteni (ahogy mindig ő szokta), de nem tudott itthon lenni. Zsofkával ugyanis elmentek reggel korán, (vásároltunk 10 kis libát :) )értük voltak.

Na de a gulyásleves: még soha nem készítettem, Férjuramét viszont nagyon szeretem. Fel volt adva a lecke rendesen. Féltem, hogy mi lesz, ha nem sikerül. Kb. úgy voltam vele, mint anno a kelkáposzta főzelékkel. :)

Zsírt olvasztottam egy nagy levesesfazékban (eső miatt esélyem sem volt kint főzni), rádobtam másfél hagymát, amit korábban jó apróra vágtam. Dinszteltem, lehúztam a tűzről, rászórtam pirospaprikát, borsot, köményt. Jól összekutyultam, majd visszatettem a tűzre és rátettem az apróra vágott husit. Addig forgattam erre-arra, amíg a hús ki nem fehéredett. Ekkor tettem bele paradicsomot, felöntöttem meleg vízzel.

Tettem bele 1 nagy sárgarépát, (kisebb hasábokra vágva), és 1 fehérrépát (ezt csak félbevágva). Kb. 5 krumplit megpucoltam, felkockáztam, és ezt egy kicsivel később szintén a leveshez adtam. Aztán fedő alatt főztem tovább. Na itt már erősen elkapott a kétségbeesés, hogy ennek mikor lesz majd gulyás íze :D

Tettem bele idő közben egy kis majorannát, sóztam, és még kívánt egy kis köményt is. Aztán két óra elteltével, már kezdtem érezni azt az ÍZT :) amire vágytam...

Végül fokhagymát reszeltem bele, és csipetkét szaggattam hozzá (1 tojás és kb. 10 dkg liszt - ezeket jól összegyúrtam).

Így még forrt egyet, és a végeredmény nagyon finom lett.

Palacsintát tálaltam hozzá. De nem fotóztam, mert semmi extra nem volt, csak egy kis lekváros, kakaós, fahéjas :)

Díjat kaptam

Ma nagyon meglepődtem, megörültem, meghatódtam a Kalandos konyha :) háziasszonya, főszakácsnője, Edith egy díjjal ajándékozott meg. Neki is írtam, hogy én még nagyon-nagyon kezdő vagyok a konyhában, ezért is meglepett, hogy engem is megnevezett, de annyira jól esett.

Nagyon sokat köszönhetek annak, hogy januárban blogírásra adtam a fejem:

1.) megismertem sok kedves, ügyes, szeretreméltó konyhatündért :)

2.) találkoztam új ízekkel, receptekkel

3.) és azt hiszem sokkal bátrabb lettem a konyhában :) (aminek kiscsaládom, hol jobban örül, hol kevésbé) :D


Öt konyhatündért kéne megneveznem.... ezt a számot biztos, hogy nem fogom tartani (amiért bocsánat előre is :)


Tehát:

Edith: Neked vissza is ítélném :) ezt a díjat. Mert valóban, ahogy írtad is, sok a közös bennünk. A konyhádat olvasva mindig az a szó jut eszembe először, hogy HÁZIAS :) OTTHON.

Ottis: Te lennél a következő díjazottam. Szó szerint azt tudnám mondani a konyhádra, mint Edithére. És az, hogy mindketten ott éltek, ahol gyermekkorom egy kis részét töltöttem, külön kedves a szívemnek. Tényleg!!!

Anyamanya: szerintem azt mondanom sem kell Neked, hogy mekkora Kedvenc vagy :) ezt már kifejtettem itt is, ott is, és amott is :) mindhárom blogodban, és még e-mailben is. A csokis brownie-t már a lánykáim is Utánad fogják készíteni :)

Trinity: Te is nagyon Kedves vagy számomra. Amikor valamit elszúrok a konyhácskámban, Te akkor is jössz, és vígasztalsz, bátorítasz. És az, amit meg a fakaladdal létrehozol kiskonyhádban, ámulatraméltó :) (A zenei aláfestések alapján pedig megállapíttam, hogy egyezik az ízlésünk ;)

Szepyke: bár Veled még csak pár napja találkoztam először, azon nyomban betettelek a kedvenceim közé. Olyan humorosan írsz, és ehhez párosulnak a csodás alkotásaid a konyhában!

Na ilyen hamar elfogyott az öt, de én mindenképp megemlíteném még:
JD: már egy korábbi díj kapcsán kifejtettem, ami ide is nagyon ide kívánkozik. Úgy érzem, hogy Te aztán az abszolút "Rokonkonyhás" vagy. Amikor a receptjeidet olvasom, vagy az ételeidet nézem, olyan érzés fog el, hogy hmm, ez fincsi, a családom is így szereti :)

Limara: a kenyerek és egyéb péksütik királynője :) csodálom, hogy milyen kevés hozzávalóból, micsoda csodás kenyérkölteményeket tudsz előállítani. Én ehhez még nem vettem a bátorságot (még mindig), de ha belekezdek, Te leszel az első, akik kikérdezek :)

Maimoni: a gyermekeid száma miatt irigyellek (persze jó értelemben), a konyhai tudományod lenyűgöz, és úgy összességében, nagyon tetszik a blogod sokszínűsége

Hát azt hiszem őket (TITEKET), szerettem volna megnevezni mindenképp. Persze még annyi nevet említhetnék, de Ti vagytok azok, akikhez nagyon rendszeresen, akár naponta (többször is) bekukkantok :)

KÖSZÖNÖM a DÍJAT mégegyszer Edith :)

Ismét egy spenótos recept: rakott krumpli gombásan, spenóttal

Készíthetek én akármilyen "gasztrocsodát", Kedves Férjecskémet akkor sem tudom meggyőzni, hogy ez is laktató, legalább annyira finom, mint egy husis étel, és még egészséges is :D Persze a békesség kedvéért megevett egy tányérnyit, de nyilvánvalóan nem ez lesz a kedvence.

Nekem nagyon ízlett, és a gyerekek is olyan szívesen ették.

Az elkészítése is gyerekjáték, gyors, és finom :)

Meghámoztam sok-sok krumplit. Felszeleteltem és feltettem főni annyi sós vízben, hogy ellepje. Közben hagymát és fokhagymát tettem olajra, rátettem apróra vágott gombát. Pár percig pároltam. Harmadik lépésként a spenótleveleket megpucoltam, megmostam, és forró vízben pár percig főztem, majd apróra vágtam. Egy edénybe tettem, felöntöttem tejszínnel, fűszerként szerecsendiót tettem bele.

Fogtam egy tepsit, kevés olajat tettem az aljára. Rárétegeztem a krumplit (vigyázni kell, hogy ne legyen túlfőzve, mert akkor szétesik). Erre került a gomba, majd a tejszínes-spenótos mártás, végül reszelt sajt. Pár percre a sütőbe toltam, hogy a sajt szép színt kapjon :D és kész is. Nekem nagyon-nagyon ízlett. Szeretem a spenótot bárhogy, de abban biztos vagyok, hogy ilyen formán máskor is el fogom készíteni. :D

Hétvégi sütések - most még csak képekben...

... ha több időm lesz, mesélek is róluk - bár az látszik rajtuk, hogy egyik sem egy szépségdíjas - na de az ízük!!!!! :) (De most nagytakarítás) :)

"Kocka" pörkölt, kertben fogyasztva :)

Ahogy megígértem, ma húst ettünk... sok-sok húst :)

Pár napja már kiötlöttem, hogy pörköltet fogok készíteni, az oka egyszerű: már nagyon régen ettünk, pedig nagyon szeretjük.

Sok-sok hagymát olajon üvegesre pároltam, rátettem 1 kg apró kockákra vágott sertéscombot (mennyiséget csak kb-ra tudok írni, sosem mérek, szinte semmit). Picit forgatgattam ide-oda, kevertem hozzá pirospaprikát, majd felöntöttem egy kevés vízzel, és lefedtem, majd puhára főztem. Amikor megpuhult, tettem bele egy kis fokhagymát is.

A ház ura ma főtt tésztát kívánt hozzá, így az is készült :)

Végül, amikor minden elkészült, összekevertem, és kivittem a kertbe, ahol a kellemes szellős, ámde napsütéses időben, madárcsicsergős "aláfestés" közepette megebédeltünk.... na ezért is imádok vidéken élni :)

Spenótos nokedli, túróval keverve

Amikor tegnap koradélután Férjecském hazaállított, (éhesen, mint mindig), a következő ételt meglátva, azt gondolta, hogy ez köret valamihez :) Mondtam neki, hogy nem, ez maga az ebéd - teljesen elképedt. Aztán ettünk, mondta, hogy jó, jó finom, csak ezután biztos éhes marad. Én nem maradtam az, a túró annyira laktatóvá tette. Persze megígértem KedvesFérjemnek :) hogy ma már valami férfiembernek valót fogok az asztara tenni :)

Addig is a spenótos recept.

Hoztam be a kertből sok-sok levelet. Megpucoltam (vagy hogy mondják ezt - eltávolítottam az ereket). Leforráztam. Összevágtam nagyon apróra.

Kevert Zsofka (egy kis segítséggel) nokedli tésztát: 1 tojás, 60 dkg liszt, víz, só, ebbe beledobáltuk az apróra vágott spenótleveleket. Forró vízbe szaggattuk.

Közben hagymát üvegesre pároltam egy kevés olajon. Erre szedtem a kész nokedliket (amit most is hideg víz alatt leöblítettem, hogy ne tapadjon). Végül összeforgattam a hagymát-nokedlit-túrót. Lehetett volna tenni bele sajtot, tejfölt, de most annyira ilyen ízre vágytam, nem akartam, hogy bármi is elnyomja ezt :)

Egy rizsfelfújt új élete

Mostanában nem vagyok formában a konyhában. Először is: hetente legalább két dolgot összetörök (poharat, ikeás üveg fűszertartót, kávétartót...). Nem dühönben, dehogy, valahogy most ilyen ügyetlen időszakom van.

Aztán: sokszor elkezdek sütni-főzni valamit, és mire a végére érek, már köze sincs ahhoz, amit szerettem volna. És nem azért mert én ilyen fantasztikus gasztrotündér vagyok, dehogy :) hanem mert ilyen ügyetlenke vagyok :D

Ma pl. rizsfelfújt volt a terv. Előre bocsátom, hogy életemben talán egyszer készítettem tejberizst is, mert nekem az is olyan misztikus dolognak tűnik.

Előkaptam a jól bevált Horváth Ilona szakácskönyvemet, és nekikezdtem:

12 dkg rizst feltettem 1/2 liter tejjel és 1 dl vízzel, 5 dkg cukorral főni. Amikor már jól forr, félre kell húzni a tűzről, és hagyni, hogy a rizs magába szívja a tejet. (Na én itt rontottam el, először túl korán vettem le - kicsit hülyén volt megfogalmazva a recept - aztán a rizs már félig megpuhult, amikor újra alágyújtottam. Az egész egy nagyon híg tejberizs lett - itt már sejtettem, hogy ez döglött ötlet, de azért megpróbáltam :)

2 tojás sárgáját kikevertem 5 dkg cukorral, 2 dkg vajjal. Ezt hozzákevertem a rizshez. Majd következett a 2 tojásfehérjéből felvert hab is. Az így összeállt (nekem extra híg :D) masszát beleöntöttem egy kikent, édes morzsázott :D kuglóf formába, és betettem a sütőbe, szépen meg is pirult, de amikor kiöntöttem volna a formából, az egész szétesett, így kanalas édesség lett, bár annak így is nagyon finom.

Csokimártást készítettem hozzá: 1/2 l tejet kikevertem 2 tojássárgájával, 5 dkg cukorral, 1 kávéskanál lisztet is tettem bele, 1 csomag van.cukrot, 2 dkg kakaót. Ezt mártás sűrűségűre főztem, folyamatosan keverve, alacsony lángon. Majd amikor elkészült, a tűzről lehúzva tettem bele még 1 dkg vajat.

Azért nem adom ám fel, fogok én még csodás rizsfelfújtat készíteni :)

Töki pompos - "pizza szlovák módra" :)

Amikor jó sok éve meghallottam ennek az ételnek a nevét, jót kacagtam. Utánaolvastam, hogy mi is ez, és a látvány, már az is nagyon étvágygerjesztő volt. Aztán teltek az évek és sokszor eszembe jutott, hogy milyen jó lenne elkészíteni. Ma végre tett is követte az elgondolásomat.

Vacsorára készítettem, mivel tudtam, hogy az én DrágaJóUram farkaséhesen fog hazaérni egy egésznapos fejtágításról.

Megfőztem 2 kisebb krumplit. Majd szétnyomkodtam villával.

Közben 0,5 dl tejbe tettem egy jó csipetnyi cukrot, és felfuttattam benne 2,5 dkg élesztőt.

1/2 kg lisztet összegyúrtam az összenyomott krumplival, az élesztős tejjel, 1 teáskanálnyi sóval, 1/4 dl olajjal és 2 evőkanálnyi tejföllel. Letakartam és meleg helyen kelesztettem egy órán keresztül.

Közben előkészítettem a tejfölt (fokhagymát reszeltem bele), a hagymát (felkarikáztam), és szalonna helyett sonkát és kolbászt kockáztam össze.

Amikor a tészta megkelt kinyújtottam és egy átlagosnál nagyobb méretű tepsibe tettem, amit előtte kicsit megkentem olajjal. Villával megszúrtam több helyen és 220 fokos sütőbe tettem.

Pár perc elteltével kivettem, megkentem a tejföllel, megszórtam a sonkával és kolbásszal. Ráömlesztettem sok-sok hagymát és végül reszelt sajt került a tetejére.

Visszatoltam a sütőbe és addig sütöttem, míg a teteje elkezdett szépen aranybarnává válni.

Míg sült, mosogattam, és becsuktam a szemem egy pillanatra. Az illatáról hirtelen eszembe jutott:

- Vörösmarty tér: Karácsonyi vásár

- Budai Vár: Mesterségek ünnepe

- Balaton: Borfesztivál

Azt hiszem ezzel sokmindent elárultam.

El is fogyott vacsira az egész :)

Megint palacsinta, megint túrós, csak kicsit másként

Sokszor böngészek a neten recepteket. Sőt, mostanában képeket keresek :) Így sikerült rátalálnom egy olyan túrós palacsintára, amire egyből lecsaptam, és meg is sütöttem.

Az eredeti recepten nem nagyon változtattam. Talán csak annyit, hogy nem méricskéltem a cukrot, hanem mindenhol ízre mentem :), ja és a krémbe főztem egy kis van.aromát is.

Nagyon nyami, a tetején az édes, megsült hab, alatta a krémes, túrós palacsinta.... pedig én eredetileg nem rajongos a túrós változatért, mert megfulladok tőle :)

És akkor ahogy készült:

Sütöttem palacsintákat, ahogy szoktam.

Zsofka közben teljesen egyedül :) elkészítette a túrót: 25 dkg túrót összekevert 4 evőkanál tejföllel, ízlés szerinti cukorral (ki mennyire édesen szereti), citromhéjjal, és van.cukorral, 1 tojássárgájával.

Közben én megfőztem a krémet: gőz fölött 3 tojássárgáját, 2 dkg lisztet, 10 dkg cukrot, 1 csomag van.cukrot, 1 evőkanál aromát, 1/2 l tejjel krémes állagúra főztem.

Végül a habhoz a 4 tojásfehérjét habbá vertem 1 evőkanálnyi cukorral.

Fogtam egy tűzálló tálat: az aljára egymás mellé tettem a feltekert palacsintákat, megöntöztem vanília krémmel, utána megint egymás mellé halmoztam a palacsintákat, megint krém, és végül rásimítottam a habot.

Forró sütőben pillanatok alatt szép aranybarnára sütöttem a tetejét, és tálaltam is.

(A) savanyú bab, túrós palacsintával

Mióta főzök, gyakran próbálok olyan ételt készíteni, ami Kedves Férjecskémnek, vagy nekem gyermekkori kedvencem volt (hogy továbbadjam a gyerkőceinknek az "ízeink által" IS a mi gyermekkorunkat.) Ilyen A savanyú bab is. Férjemuram gyakran emlegeti, hogy mennyire szerette gyerekként, és hogy már milyen régen evett.

Így tegnap nekiláttam. Végigolvastam jópár receptet, majd "összeollózva" elkészítettem.

Feltettem a babot főni, annyi vízzel, hogy jól ellepje. Sóztam, és fedő alatt félig főztem csak puhára. Ekkor tettem bele kockákra vágott krumplit, babérlevelet, fokhagymát. Majd így főztem tovább. Végül tettem bele a csodás házi kolbászunkból.

Rántást készítettem, levéve a tűzről tejet öntöttem hozzá. Felöntöttem a babot. Tettem bele még tejfölt is. Összeforraltam, és a legvégén tettem még hozzá 2 evőkanálnyi ecetet. A végeredmény egy krémes állagú lett. Igazi régimódi ízvilággal :)

Sajnos mértéket semminél nem tudok, mert mindent csak úgy "csürpéltem". De nagyjából szerintem így lehetett: 1/2 kg bab, 4-5 db krumpli, 2 babérlevél, 2-3 gerezd fokhagyma, 1/2 szál kolbász feldarabolva (nagyobb darabokra - hogy ne menjen szét).

Tejet, tejfölt ízlés szerint tettem bele, mivel mi krémesen szeretjük , így nem sajnáltam belőle.

Palacsinta: sima túrós, most ennyire futotta az időmből. 25 dkg túrót összekevertem 1 dl tejföllel 5-10 dkg porcukorral (ki milyen édesen szereti), 1 cs. van.cukorral, és 1 tojással.

Nyári ízek saját termésből

Mióta itt élek egyre inkább az a célom, hogy amit lehet, termeljünk meg a kertben. Bár, sajnos az allergiám miatt a munka neheze Kedves Férjemuramra marad, de eltenni télire nagyon szívesen szoktam.

Meg is kezdtük idén a "szüretelést". A retkünk, és a salátánk már fogyasztható méretű, így esszük reggel, esszük este, és gyakorlatilag amikor csak eszünkbe jut :)

Ha saláta, akkor nekem tojásos nokedli. Egyiket sem tudom jó szívvel megenni a másik nélkül :) Ezért hát ma ezt a régi nagy kedvencemet készítettem.

1 kg lisztet összekevertem 1 tojással, sóval és annyi vízzel, hogy jó nyúlós galuskatésztát kapjak. Forró vízbe szaggattam, majd hideg víz alatt kihűtöttem, hogy ne tapadjon össze. Egy lábasban egy kevés olajra rátettem, majd 6 tojást felvertem egy kicsi sóval, és ráöntöttem, majd kis lángon folyamatosan kevergetve elkészítettem.

A salátát leveleire szedtem, megmostam. 1/2 liter vízbe tettem 5 evőkanálnyi cukrot, 2 evőkanálnyi ecetet, egy csipet sót. Jól összekevertem, hogy a cukor elolvadjon, és ráöntöttem a saláta levelekre.

Roppanó saláta, krémes nokedlivel. Hmmm. Igazi nyári érzés :)

Komatorta :)

Drága Komám tegnap ünnepelte 35. szülinapját.

Már hetekkel ezelőtt elterveztem, hogy milyen tortát fogok készíteni neki :) Az egész úgy volt, hogy itt volt Húsvétkor, és nagyon ízlett neki a Négerkockám. Még az sem zavarta, hogy kanalas édesség lett, mert a habréteg nem igazán sikerült akkor. Így a tepsiből kanalaztuk. :)

Mivel ekkora sikert aratott nála, úgy gondoltam, elkészítem tortaként is. Persze biztosra mentem. Még tegnapelőtt este megsütöttem, és összeállítottam, hogy ha netán megint nem sikerül, próbálkozhassak még. Szerencsére sikerült minden. És bár az eredmény nem egy szép kategóriás, de nagyon szívből, szeretettel készült :)

A Négerkocka receptje:
Összekeverünk 4 tojássárgáját, 20 dkg cukrot, 3 dkg kakaót, 2 dl tejet, 20 dkg lisztet és 1 csomag sütőport. Kikent, lisztezett tepsiben megsütjük. Kb. annyi ideig, mint egy piskótát (én 180 fokon, 20 percig).

Amikor a tészta kész, félretesszük. Közben elkészítjük a habréteget. 4 tojás fehértjét, 20 dkg cukorral gőz felett felverünk. Én először cukor nélkül habosítom. (Ha van kimaradt tojásfehérjém, azt is hozzáteszem, mert annál magasabb lesz a hab réteg).

Tetejére végül csokimáz készül: 5 evőkanál tejet, 2 dkg kakaót, és 20 dkg cukrot összefőzök. 10 dkg vajat beleteszek. Lezárom, és kavargatom, hogy hidegebb legyen. Aztán rá a sütire és be a hűtőbe. Igazi tömény csokis, habos finomság :)

Gyermekkori kedvenc

Most még csak képen

Mákos piskóta, citromos szelet

Visszatérek. Nehéz napokon, heteken vagyok, vagyunk túl, és bár főztem ezidő alatt is, semmi hangulatom nem volt a lejegyzésükhöz. De most már itt vagyok....

... Zamat és Illat-nál találtam egy olyan piskótatekercset, amiről az jutott eszembe: "hmm, ez az én DrágaJóUramnak biztosan ízleni fog." /Mákot szereti, házi szilvalekvárunk nagyon finom lett, sokat esszük, piskóta gyors, és könnyű./

Neki is láttam, és elkészítettem. A végeredmény, íme: :)

Sütöttem egy Citromos szeletet is. /Dr. Oetker: Süteményeskönyv kezdőknek/

Tészta:

25 dkg margarint magas fokozaton habosra keverünk. Hozzáadunk 25 dkg cukrot, és egy tasak szárított citromhéjat. Addig keverjük még egyenletes massza nem lesz. 4 tojást egyenként hozzáadunk.

25 dkg lisztet összekeverünk egy csapott teáskanál sütőporral. Kis adagonként a margarinos masszához keverjük.

Kikent tepsibe simítjuk és 180 fokon kb. 20 perc alatt megsütjük.

Amíg sül, elkészítjük a bevonatot. Kb. 4 evőkanálnyi citromlevet elkeverünk annyi porcukorral (25 dkg), hogy sűrűnfolyós masszát kapjunk

A süteményt még forrón bevonjuk a mázzal, minél forróbb, annál jobban szívódik bele a bevonat.

(Citrom helyett narancs levével is készíthető)

Beleharapva olyan nyári érzésem lett. Forró nyári napokon, vanília fagyival, csodás. Biztos el fogom készíteni akkor is :)

A mákos piskóta eredeti receptje Bodzától származik!