2009. január 31., szombat

Brassói és kókuszkocka

Reggel még az ágyikóban ért sógornőm telefonja. Megtudta, hogy ma is be kell mennie dolgozni, így nem tud anyósoméknak főzni...

... gyorsan ki is pattantam az ágyból, mert nem volt annyi hús előkészítve mára, hogy nekik is elég legyen. Kikaptam a fagyasztóból még egy adag tarját. Apósomék szeretik a húst, főleg, ha finom, puha, omlós. Ezért brassóit készítettem. Ezt gyorsan meg is tudom csinálni, és hatalmas adag lesz belőle (mi úgy szeretjük, ha az arány kb. 1/3 hús, 2/3 krumpli.
Fel is tettem olajra hagymát, és beleraktam a kockákra vágott tarját. Így egy kicsit pirítottam. Sóztam, borsoztam. Végül egy kis majorannát is szórtam rá. Aztán felöntöttem víttel, és lefedve hagytam, hogy puhuljon. Addig megpucoltam a krumplit, és azt is felkockáztam. Amikor a hús megpuhult, levettem a fedőt, és még hagytam, hogy elforrjon a levéből. (Ilyenkor szoktam még belereszelni 1-2 gerezd fokhagymát). Közben forró olajban kisütöttem a krumplit, és a húsra tettem, végül összekevertem.
Desszertként ma kókuszkockát készítettem, de nem a hagymonányos méretűt, hanem csak olyan "fogd meg és hamm" mini kockákat.

Sütöttem egy sima 6 tojásos piskótát. Közben elkészítettem a csokit. Amihez 20 dkg vajat, 25 dkg cukorral, 10 dkg kakaóval és 8 evőkanál tejjel összefőztem (DE nem forraltam) és öntöttem bele rumaromát is. Ezt sosem mérem, mindig csak úgy érzésre.

Amikor a piskóta kész lett, hagytam kihűlni. Aztán felkockáztam és beleforgattam a csokikrémbe, majd a kókuszreszelékbe.

2009. január 30., péntek

Függőségeim

Újabb körkérdés kaptam, ezúttal Edittől. A játék lényege, hogy le kell írnom, mi az az 5 dolog az életemben, amitől függök.
Hát gondokodnom kellett rajta, nem is keveset. Nem iszom, nem dohányzom, kávét sem iszom, néhanapján egy capuccionot engedek meg magamnak - ezek a dolgok jutnak eszembe, ha meghallom azt a szót, hogy függőség.

Szóval nem is olyan körnnyű ez a kérdés, mint amilyennek látszik. De talán összeáll a kép lassan :)

1.) Talán van egy "káros" szenvedélyem mégiscsak :) ez pedig a KAKAÓ. Egész kicsi gyerekkoromban kezdődött, és mára már eljutottam arra a szintre, hogy mindennap megiszom egyet :) Persze TILOS összekeverni. Férjem úgy mondja, hogy én csak a kakaós tejet szeretem, mert a kakaóra ráöntöm a tejet, gyorsan le is iszom róla, és az alján összeállt kakaó"krémet" kikanalazom. Kedves Férjemmel meg is állapodtunk, hogy jó, ihatom így, csak a gyerekek előtt ne :) ők igyák csak hagyományosa. Nyilván azért hoztunk ilyen "kegyetlen" döntést, mivel nekem az így elfogyasztott kakaó után kisebb gyerekkoromban rendszeresen fájt a hasam. A doktornénim meg is jegyezte: " Szilvikém, már megint a kakaó???"
...
2.) LAKBERENDEZÉS: bár ez így olyan nagyképűnek hangzik, egyszerűen csak arról van szó, hogy mindig kitalálok valamit, hogy a lakásban, kertben mit lehetne mééééég :) alakítani. És azt hiszem egy üzletnek valóban függője vagyok. Méghozzá a nagy kéksárga lakberendezési áruháznak. Ha évente több alkalommal nem mehetek el, rendesen rosszul érzem magam. Persze ilyenkor már jól összeírt listával felszerelkezve megyek. Ki ne maradjon valami. :) (EZEK PEDIG ITT FRISS SZERZEMÉNYEIM:)
3.) MOZGÁS: na ha valaki ismer, az most nevet, mert igencsak gömbölyű vagyok most is, és azt hiszem egészen kamasz koromtól a kellemesen telt nők táborát erősítem. Pedig mozogni, legfőképpen TÁNColni nagyon szeretek. Bármilyet, bármikor. Sajnos mostanában erre kevés lehetőségem jut, mint ahogy egy önfeledt zenehallgatásra is.. de nem panaszkodom. :)
...
4.) KIRÁNDULÁS: szeretek nyüzsögni, nagyon. Bár a gyerekek mellett most ez is háttérbe szorult, de idén már szeretném, ha felkerekednénk néha, és megismernék az országot-világot. Egyelőre az országgal is megelégszem :). Egy másik dolog is kapcsolódik ehhez a témához. Mostanában igényem van rá, hogy egy kicsit egyedül legyek, teljesen egyedül. Ez még engem is meglep, hiszen korábban sosem szerettem egymagam lenni. Az gyerekekkel itthon töltött évek viszont ezt is előhozták belőlem, így néha el-el "szököm". Naa nem messzire, csak vásárolni, vizsgázni... és ez feltölt.
...
5.) Na és lássuk csak, mi van még? Háát, nem is tudom. Függök mindentől, ami széppé, és boldoggá teszi az életem. A családom, A barátaim, az élményeim. Fontosak nekem, szeretem tudni, hogy mi van velük, és szeretek(nék) segíteni, ha szükség van rám. Szeretem, ha valaki eljön hozzánk, és úgy megy haza, hogy JÓ VOLT :) NEKEM ŐK A LEGFONTOSABBAK!!!
...
Nagyjából ennyi :)
Továbbítanám a kérdést:
CsacskaMacskának , Pankámnak , Süninek , Lepkevárnak , Ottisnak , Maimoninak .

Ha van kedvük játszanak ők is :)

2009. január 29., csütörtök

Kávészünet

Mióta Zsofka "ojis" azóta előfordul, hogy olyat is eszem-iszom napközben, amit azelőtt nem (mert mondjuk nem akartam csokival tömni :), vagy tejszínhabbal ... Most viszont engedtem a hűtőben rám kuksizó tejszínhab csábításának, és.... ... ez lett belőle. Capuccino (Irish Cream) habbal, mézzel, csokidarával. Jó reggelt és Szép napot!

2009. január 28., szerda

Spenót, ahogy mi szeretjük

Igen, ez biztos, jól olvasod, mi szeretjük :)

Legalábbis azóta, amióta úgy készítem, ahogy egyszer a Mindmegette.hu-n olvastam. Amint tudom, a pontos linket is kikeresem.

Szóval felteszem a spenótot, fagyosan. Párolom, ráreszelek több gerezd fokhagymát, (mi ezt is igen fokhagymásan szeretjük.). Amikor ez a része kész, egy másik edényben vajat olvasztok, teszek rá lisztet, kicsit pirítom, majd felöntöm tejjel. Ha szépen kezd sűrűsödni, reszelek bele sajtot (jó sokat), teszek még bele sót, borsot, szerecsendiót, és ezt a sűrű sajtos mártásszerűt beleöntöm a spenótos edénybe, és összeforralom. Végül főtt tojással, krumplival tálalom.

2009. január 27., kedd

Villámkaraj, grillezve

A mai délelőtt elrohant. Nagylányt elvittem az "ojiba", aztán haza. Kislánnyal posta, séta, egyéb ügyintézések. 11-kor ismét azon kaptam magam, hogy nincs ebéd (tervem).

Gyorsan kikaptam 6 db karajt a fagyasztóból, feldobtam a kályha tetejére, hogy kiengedjen. Addig elkészítettem a pácot. Olaj, fűszerek - ami épp a kezembe akadt, fokhagyma, bors, só. Ebbe beleraktam a husikat aztán elektromos grillen - ami egy hatalmas találmány, szerintem. És amit Kedves Nővéreméktől kaptunk anno nászajándékba :) - pillanatokon belül aranybarnává sütöttem (mellé dobáltam póréhagyma karikákat - hiába na, mi mindenhez eszünk valamilyen hagymát :) ). Köretként rizs és párolt zöldségek is voltak mellé, na meg majonéz, jó sok :)

Azért a készítés közben készült csak kép, mert ez egy tipikusan olyan étel nálunk, ami majdhogynem a sütőlapról egyből a szánkba landol :)

2009. január 26., hétfő

Név nélküli tészta :)

Délelőtt állok a konyhában, keresem a tegnapi fasírtot. De csak az üres tálat találom. ... Míg én oviba vittem a nagylánykánkat, addig DrágaFérjemuram bekapdosta azt a párat is, amit még tegnap vacsora alatt sikerült megmentenem :) - mára ebédre. :)
...
Így jött a szokásos kérdés: Mit főzzek ma??? Általában előző nap szeretem eldönteni a másnapi menüt, mert ilyenkor ha hirtelen kell cselekednem, nem jut eszembe semmi :)

Bekuksiztam a hűtőbe. Mi az, ami gyorsan "mozgósítható"? Sonka, zöldség, tejszín. Tészta meg mindig akad itthon, így megszületett a döntés. Tejszínes-sonkás-zöldéses tészta lesz az ebéd. Gyorsan felobtam egy levesesfazékban vízet, bele a zöldségeket, leveskockát, sót. És szépen puhára főztem. Közben egy nagy serpenyőben hagymát pirítottam és rászórtam a sonkát. Azt is kicsit pirítottam. Amikor a zöldség elkészült, rászedtem a hagymás sonkára és felöntöttem tejszínnel (ebből legközelebb kicst több is mehet - de most sajnos csak ennyi volt itthon). Picit még összefőztem, kömény (őrölt), szerecsendió, bors, és kész. Közben a zöldség főzőlevében megfőztem a tésztát is. Kiszedtem egy tányérra, rá a tejszínes sonkás lötyi.

Végül gouda sajtot reszeltem rá, és megettük :)



2009. január 25., vasárnap

Kívánságebéd

Bár ez a cím, szinte minden ebédleírásom címe lehetne, most valahogy mégis idekívánkozott. Férjem nagyon szereti a fasírtot. Én is, csak valahogy csinálni nem annyira. Nem tudom miért, pedig igazán nem tart sokáig.

De ma nekiálltam, és ha már csináltam, annyit készítettem, hogy még holnapra is legyen.

Férjecském úgy szereti ha mini, épp csak egy falat. Szóval golyóztam egész délelőtt :D Köretként krumplipürét csináltam hozzá, és fokhagymás mártást. Igen, jól olvasod. Bár a fasírtot is JÓ fokhagymásan szeretjük, én nem elégszem meg ennyivel.

A mártást még Erdélyben tanultuk el, amikor 2004-ben kilátogattunk Kedves rokonainkhoz. Azóta ezzel esszük a rántott dolgokat, a melegszendvicseket.

És így készül: egy nagy pohár tejföl, egy evőkanál mustár, só, bors és belereszelve három gerezd fokhagyma.... érdemes kipróbálni, annak aki szereti a hagyma ízét :)

Giny ismét a konyhában :)

Nővérem ma is kreatív kedvében volt, így született meg ez a színes, gusztusos, hívogató ebéd. Ugye milyen guszta? :) Brokkkolis tejszínes hal sütve, rizzsel és zöldségekkel.
Kíváncsian várom következő konyhai ténykedésed eredményeit!!!! :)

2009. január 24., szombat

Brownie - másodszor

Nővérem hatalmas konyhai sikerét látva kedvet kaptam én is egy csokibomba elkészítéséhez. Egyszer régen csináltam. Akkoriban még csak a kakaóm elkészítése miatt néztem a konyha felé :) Na hát az, akkor valami botrányosan sikerült.... ez viszont.... 3CS - Csakis Csokis Csoda :)
A receptet én máshonnan kuksiztam, hogy mégse ugyanaz szerepeljen mindkét napon a blogban. Köszönöm
Mamihaminak a receptet!!!

És akkor egy kis kóstoló :)



2009. január 23., péntek

Csodás csokis - ahogy Giny készíti :)

Amíg én itthon csak összedobtam egy rakott krumplit, addig tőlünk 300 km-re egy kisváros, kedves kis konyhájában, valaki kevert, kavart, kotyvasztott, hogy egy csoki'bombát" hozzon létre. :)
A recept
Marmalade-tól származik, akinek innen köszönöm, hogy megosztotta olvasóival a "Nagyon csokis brownie" receptjét.

És akkor íme a süti, amit Kedves Nővérem készített. Rettentő BÜSZKE VAGYOK RÁ!!! Csak így tovább ;)
Persze meg kell, hogy említsem hűséges konyhai segédjeit is Pankát és Nándit, akik ebben a csokibomba készítésben is aktívan résztvettek. Kóstoltak, nyalakodtak, tehát a legfontosabb teendőket látták el. :)

Gyorsebéd - Rakottkrumpli

A mai napunk kicsit zsúfolt volt, így 11-kor azon kaptam magam, hogy még semmi ebéd nincs feltéve, és még csak ötletem sincs. Persze egyszerű lett volna kikapni a fagyasztóból Kedves Apósomtól kapott hurkát, vagy kolbász, és megsütni. De valahogy más ízre vágytam. Így hirtelen felindulásból feltettem héjában főni a krumplikat, meg főztem tojást is. Aztán szép lassan előállt minden a mai ebédhez. Ami szintén nagy kedvencem :) Haha, sajnos sok ilyen van. :)

Előkaptam a normál méretű tepsimet. Közben előmelegítettem a sütőt (180 fokra).

Megkentem a tepsit olajjal, beletettem szépen sorban a szeletekre vágott krumplit. Erre a kolbászt, tojást, szintén szeletekben. Ja és a só, igen az alsó réteg krumplira mindig elfelejtek sót tenni :D, mint ahogy most a leírásban is, ott is mindig a tojásréteg után jut eszembe, na de sebaj, a felső krumpliréteget besózom.

Egy kis tálkában egy nagy pohár tejfölt és egy egész tojást jól összekeverek, és ezt ráöntöm a krumpli tetejére. Így zsupsz a sütőbe, és kb. 30 perc múlva kész is. Mi úgy szeretjük, ha szépen megsül a teteje.

2009. január 20., kedd

Hagymás, kolbászos tarja, vele sült krumplikockákkal

Ma a palacsintán kívül azért ettünk rendes ebédet is. Még reggel kikaptam a fagyasztóból három óriásméretű tarjaszeletet.
...
Aztán amikor hazajöttünk a dokitó egyből nekik is estem. Mármint nem enni :D csak elkészíteni. Úgy ahogy voltak sóztam, borsoztam őket, magyaros fűszerkeverékkel is megszórtam (ez nálunk nagy sláger, sok ételbe tesszük). Aztán olajozott tepsibe pakoltam őket. Utána vöröshagyma és póréhagyma karikákat pakoltam rájuk, és apró kolbászkarikákat. Végül pirosaranyat (nem csípős) nyomtam minden szeletre ide-oda.

Kevés vízzel felöntöttem, alufóliával lefedtem, és forró (kb. 200-220 fokos) sütőbe tettem. Amikor a husik már jó puhák lettek, melléjük szórtam kockára vágott krumplit, és visszatettem a sütőbe (még egy kicsit letakarva, végül pedig fólia nélkül).
Bár a tarja kicsit zsírosabb, így megsütve mégis nagyon jól szétválasztható a színtiszta hús és a zsírosabb rész, és tényleg nagyon finom és omlós.

Vaníliakrémes palacsinta szamócaöntettel

Hát persze, palacsinta :)
...
Ma a lányokkal elmentünk a doktornénihez, hogy ki-ki megkapja a maga oltását, mindenkinek megtudjuk a súlyát, magasságát. Ezzel el is ment a délelőttünk, és rettentően elfáradtunk :) Így amikor hazajöttünk, gondoltam feldobom a társaságot egy kis Csintalannal.
Azzal is igyekeztem kedvükben járni, hogy ma nem a szokásos hétköznapi kakaós, lekváros, túrós stb. palacsinta volt terítéken, hanem kicsit "extráztunk" :)

Megsütöttem a palacsintákat, készítettem vaníliakrémet (most nem főztem rendesen tojásból, tejből..stb, hanem feldobtam egy főzőspudingot). Közben megcsináltam a szamóca öntetet is. Ami házi szamócalekvárból készült, kis vízzel összeforralva, és egy kis van.cukorral.

Amikor ez is kész lett, fogtam a palacsintát, megkentem nagyon vékonyan lekvárral, rákentem a vaníliakrémet, összehajtottam, - most négyfelé - és a végén locsoltam rá egy kis krémet és egy kis öntetet is.

Amikor először beleharaptam Ottis jutott eszembe, az ő nyári ízeivel (a málnakrémes sütit feltétlenül ki kell próbálnom :) ). Most már tudom, hogy hogy értette :)

2009. január 18., vasárnap

Átlagos vasárnapi ebéd

Előállhatok én hétről hétre valami gasztronómiai csodával, a férjem egyik nagy kedvence akkor is a rántott hús marad. Ma a kedvében jártam, és készítettem neki, krumplipürével és sült hagymakarikákkal.
Most karajból csináltam, valahogy mi ebből szeretjük a legjobban, és ha nagyon finomat akarok, akkor a tojásba, panírozáskor teszek egy kis fűszerkeveréket - magyaros, grill - mikor milyen a hangulatom.
A hagymakarikákat sóztam, és sima réteslisztbe forgattam, majd forró olajdban pár pillanat alatt szép aranybarnára sütöttem.
A krumplipürét pedig a szokásos módon, sós vízben puhára főztem, majd margarinnal, és meleg tejjel krémesre nyomkodtam.
Bár a sorrendet megfordítottam a leírásban, nálunk ha vasárnap, akkor húsleves. Lehet sertés, lehet pulyka, csirke, lehet nyuszi, a lényeg, hogy húsleves legyen. Ma sertéshúsból, csontból készítettem. A levest én mindig úgy készítem, hogy kicsit több fehérrépát teszek bele, mint sárgarépát. Mi így szeretjük az ízét, ha nem édesíti meg nagyon a sárgarépa. Aztán dobok bele hagymát (egy nagy fejet), krumplit (hogy a kisebbik lányom is falatozhasson), karalábét, zellerlevelet, vagy darabot. És amikor elkezd forrni dobok bele két leveskockát, és akkor sózom. Én nem szoktam leszeni a habját, egyszer ugyanis egy TV műsorban épp elcsíptem Benke Laci bácsinak egy mondatát. Ő sosem szedi le, mert akkor azzal együtt egy csomó ízanyagtól is megszabadítaná a levest. Hát én hallgatok rá azóta is, meg pepecselni sem szeretek, inkább leszűrom a levest, tálalás előtt, ha nagyon szükséges.
A levestésztát pedig, anyukám után szabadon egy kis leveslében szoktam megfőzni. Kiszedek egy kis lábasba levest, és amikor forr beledobom a tésztát, amikor újraforrni kezd, lezárom a lángot, és lefedem. És így szépen pár perc alatt finom puha és ízletes lesz.
A családom nagy levesfogyasztó. Ha betegek vagyunk, egy jó meleg, aranyló leves akkor is csodákra képes, és hiszünk a gyógyító erejében :)

Pizza - ahogy mi szeretjük

Pizzát is viszonylag gyakran készítek, már csak azért is, mert aZuram :) nagyon szereti. Sőőőt, továbbmegyek, azóta szereti, amióta sütöttem neki egyet. Ennek még a szélét is megeszi mindig.

Most egy egyszerű "mindentráamiitthonvan" pizzát készítettem. Volt rajta brokkoli, kukorica, borsó, sonka, gomba, kolbász, sajt és a saját készítésű szósz :)

A tésztát így készítem: - közben a sütőt bekapcsolom, 220 fokra - hogy előmelegedjen.

1/2 (25g) friss élesztőt felfuttatok 1,5 dl enyhén cukros tejben. 1/2 kg lisztet, 1 tojássárgáját, 1 teásknanál sót, 1,5 dl meleg vizet és az élesztős tejet összedolgozok (én robotgéppel szoktam, azzal a hullámos karral :), mert nagyon hamar elzsibbad a kezem. Amikor összeáll egy tésztává, akkor ráöntök még 0,5 dl étolajat, és még így is dagasztom a géppel. Ha kész, lefedem (alufóliával szoktam) és letakarom, bebugyolálom egy órára. Addig előkészítem a hozzávalókat. megpárolom a zöldségeket, gombát, felszeletelem a sonkát, lereszelem a sajtot.

És természetesen elkészítem a pizzaszószt is: 4-5 (kisebb) paradicsomot felszeletelek és bedobom a turmixgépbe, majd 1-2 gerezd fokhagyma, só, kevés olaj és víz, chilli, oregánó, pizza fűszerkeverék és én szoktam beletenni grill-mix keveréket is. Ezt összeturmixolom és félreteszem.

Ha a tészta megkelt, elfelezem, az egyiket kicsit még összegyúrom, és egy olajjal kikent gáztepsi közepébe teszem, majd elkezdem szétlapítgatni, bentről kezdem, és úgy nyomom kifelé a tésztát, szép kerekké formázom, ha ragadna a tészta, kicsit lisztezem a kezem. Amikor már szép formás, és nem vastag, megszúrkálom villával, és beteszem a sütőbe 5 percre - igen így üresen. Amíg az a sütőben melegszik (elősül), addig a másik adagot is így előkészítem.

Végül kiveszem a sütőből, megkenem a szósszal, ráteszem a reszelt sajtot és a többi "alkatrészt" és visszateszem a sütőbe kb. 10-15 percre.

És ha kész, jöhet a habzsolás :) Sajnos képet ismét csak egy maradékról sikerült készítenem. Legközelebb egyből a sütőből való kivétel után fotózok :)

2009. január 16., péntek

Mit olvastam 2008-ban?

Maimonitól kaptam egy körkérdést, ami így szól: "Mit olvastam 2008-ban?" Az én esetemben ez inkább így lenne helyes, "Mit olvastam VOLNA 2008-ban?". Idő hiányában a könyvek általában csak gyülekeznek az éjjeli szekrényemen, és mire oda jutok, általában egy oldal után el is alszom rajtuk. :)
Ettől függetlenül nagyon szívesen megosztom Veletek, hogy mely könyvek azok, amiket az utóbbi időben olvastam, olvastam volna... és talán hamarosan be is tudom fejezni :)
...
1.) Márai Sándor: A gyertyák csonkig égnek - egyik nagy kedvencem. Már többször olvastam, és mindig valami új mondanivalója van számomra.
...
2.) Móricz Virág: Apám regénye - Móricz Zsigmonról lánya mesél, néhány fényképpel gazdagítva.
...
3.) T. Pataki László: Útonjáró - feljegyzések Nógrád megyéről - számomra különösen kedves ez a könyv, hiszen KedvesFérjem nagypapájáról is van benne egy kis fejezet. Nagyon szeretek idős emberektől régi időkről történeteket hallgatni, régi fényképeket nézegetni. Ez a könyv egyszerre megadja nekem mindezt.
...
4.) Mégegy Márai könyv: Füves könyv. Valahogy ezt mindig csak felütöm valahol, és ott találok benne számomra értékes gondolatokat.
...
5.) Mollináry Gizella: Betévedt Európába - Saját gyermekéveit mutatja be az írónő ebben a könyven, és valahogy annyira tetszett, hogy el is olvastam a második kötetet is.
....
Persze ha a könyvek kézbevételének gyakoriságát kéne rangsorolnom, akkor inkább így szólna a listám: KRF-Marketing alapismeretek, Számvitel, Tőzsde, Vállalati Gazdaságtan, Vezetési ismeretek ... de ezt inkább hagyjuk, remélem ezév végefelé már gyakrabban foghatok szépirodalmi könyveket a kezemben :)
Köszönöm mégegyszer a lasztit Maimoninak, és már is tovább gurítanám: Csacskamacskának, ha van kedve ő is szálljon be!
Játékszabály:
1. Írd le öt könyv címét azok közül, amit 2008-ban olvastál!
2. Nevezz meg öt embert, és értesítsd őket!
3. Linkelj vissza erre az oldalra.

2009. január 14., szerda

Paprikáskrumpli füstöltkolbásszal

Ma amikor ebéd előtt megjelentem a fényképezőgéppel a konyhában, az én KedvesFérjem hatalmasat nevetett :) Egyrészt azért, hogy már megint fényképezek, másrészt pedig ki is nevetett, hogy én most egy sima, semmiextra paprikáskrumplit fogok leírni a kisnaplómba??!! Naná, mondtam neki, hiszen lehet, hogy a lányainknak (vagy valaki Másnak) épp erre a receptre lesz szükségük. :) Így hát megosztom Veletek, hogy én hogy is készítem :)
...
Szóval, fogok egy jó nagy fej hagymát, apróra vágom, rádobom a forró olajra és kis lángon üvegesre párolom. Ez idő alatt előkészítem a krumplit (hámozás, megmosás, felkockázás). Amikor a hagyma már szép üveges, ráöntöm a krumplikat. Sózom, borsozom, felöntöm vízzel (épp hogy ellepje) és megszórom pirospaprikával. Majd lefedem és puhára főzőm. Amikor puha a krumpli, leszedet a fedőt és így még hagyom pár percig, hogy kicsit "szószosodjon" - most erre nem jut eszembe jobb szó, kicsit már fáradt vagyok, de ha valami eszembejut, ígérem javítom - ilyenkor szoktam még beledobni jó kis házi kolbászt, vagy szalonnát is. És ha kész tálalom. Nálunk újabban tejföllel csúszik a legjobban.

Hát ennyi :)

Az én zöldborsófőzelékem

Gyerekkorom egyik nagy kedvence. Jöhet simán, tükörtojással, főtt tojással, sült virslivel, főtt virslivel. Nálam ő a főzelékek királya :)
...
Az elkészítés menete:

Hagymát kevés olajon üvegesre párolom, ráöntöm a borsót (ami ez esetben mirelit éppen), kicsit összeforgatom, felöntöm vízzel, sózom, és lefedve puhára főzőm (nem sok idő kell neki).

Amikor a borsó megpuhult, fogok egy kis tálkát, teszek bele egy evőkanálnyi lisztet, szórok rá pirospaprikát, és felöntön annyi tejjel, hogy csomómentesen el tudjam keverni. Az így kapott löttyöt visszaöntöm a borsóra, teszek rá egy-két evőkanál tejfölt, elkeverem, rotyogtatom :) és kész is az én zöldborsófőzelékem. :)

Baconbe csomagolt szűzérmék

Ezt az ételt szintén vasárnapra készítettük, és sajnos már csak a megmaradt baconcsomagokat tudtam lefényképezni, mert a nagy vedégeskedésben teljesen elfelejtettem. :)
...

És akkor az elkészítés menete: Az egész szűzérmét kb. két ujjnyira felszeleteltük, sóztuk, borsoztuk, és meghempergettük egy kis Magyaros fűszerkeverékben is. Majd körétekertünk baconszalonnát, és fogpiszkálóval átdöftük.

Az így kapott kis csomagokat egy olajjal meglocsolt tepsibe sorakoztattuk, lefedtük, és a forró sütőbe toltuk, kb fél órára. Majd leellenőrizve, hogy kellően megpuhult-e, levettük az alufóliát, és így még visszatettük a sütőbe, hogy szép ropogós, aranybarna legyen.

Köretként rizst, és párolt mexikói zöldséget ettünk hozzá. (A betegségek óta valahogy gyakoribb vendég nálunk a párolt zöldség, de ezt nem is bánom) :)

2009. január 13., kedd

Vasárnapi vendégváró falatok

Drága kománkat vártuk szokásosnak mondható összeülős vasárnapi ebédre. Mivel nagy-nagy kedvence a somlóim, így nem is volt kérdés, ezt készítek neki, nekünk :)
...
A somlói ugyan egy "tojászabáló" de biztosan állíthatom, hogy megéri :). Akkora adag lesz belőle, hogy a kisebbik lányom keresztelőjén 8 felnőttön is simán kifogott.
Tehát akkor a recept:
Először is megsütök egy sima és egy kakaós piskótát. Én mindig a hagyományos Horváth Ilona-féle szakácskönyv szerint készítem (vagyis 6 tojásfejérje habbá verve, majd bele 6 evőkanál cukor, ezt percekig robotgéppel habosra verem, majd belezuttyantom a tojássárgákat, és végül alacsony fokozatra kapcsolva teszek bele 6 púpozottabb evőkanál lisztet - a kakaósba 5 ek. liszt és 1 ek. cukrozatlan kakaó). Aztán sütőpapírral bélelt tepsibe teszem és kb.180 fokon szép aranybarnára sütöm. Amikor kihűlt, félbevágom (lapjában).

Következzen a vaníliás krém:
12 db tojássárgáját kikeverünk 4,5 dkg liszttel, 15 dkg cukorral és 3 csomag van.cukorral. Belekeverünk 3/4 liter tejet. Kis lángon folyamatosan keverve puding sűrűségűre főzzük. Aztán félretesszük, hogy kihűljön, utána belekeverjük a 12 db habbá vert fehérjét.

Végül elkészítjük a csokiöntetet:
15 dkg cukrozatlan kakaót, 10 dkg cukrot, 3 dkg lisztet, 1 csomag van.cukrot, és 3 dl tejet összekeverünk. Eközben felforralunk 1/2 liter tejet, végül besűrítjük kis lángon, folyamatosan kevergetve.

Az összeállításhoz szükséges még cukorszirup is. Amit 2 dl vízből és 15 dkg cukorból szoktam készíteni.

Na és akkor most már csak az összeállítás jön (én abban a tepsiben szoktam, amiben amúgy is sütöttem a piskótát):
- fehér piskóta
- rászórva kb 10 dkg darált dió
- belocsolgatni a cukorszirup felével
- vanília krém 1/3-át rásimítani
- kakaós piskóta
- vanília krém 1/3
- fehér piskóta
- 10 dkg darált dió
- cukorszirup
- az összes maradt vaníliás krém (kb 1/3 :) )
- és végül a tetejére a kakaós piskóta másik fele

Ezt így alufóliával lefedve beteszem a hűtőbe egy éjszakára, és másnap üvegedénybe kanalazgatom, ráöntöm a csokiöntetet, tejszínhabot nyomok a tetejére, és megszórom csokidarával.

Nagyon megéri vele pepecselni, mindig a csodájára járnak

2009. január 9., péntek

Fokhagymakrémleves, rakott zöldbab, herőke (csörögefánk)

A mai menü nagyon fincsire sikeredett. Szerintük. :) Nagyon jóllaktunk.
...
A levest már korábban többször csináltam. Ez a fokhagymakrémlevesnek egy gyermekbarátibb változata. Nem annyira markáns, mégis érezni rajta a finom fokhagyma ízét. Ezt úgy sikerül elérni, hogy krumplit is főzök hozzá.

Na és akkor leírom, hogy hogyan is készítem. Kb. 4-5 gerezd fokhagymát felvágok kis kockákra (mint ahogy a vöröshagymát is szokták), hozzá 4 db közepes krumplit is felszeletelek. Egy edénybe olajat öntök (kb egy evőkanálnyit) és ebbe beleteszem a fokhagymát és a krumplit. Egy kicsit forgatom az olajban, hogy jól átjárja. Aztán ráöntök kb 8 deci vízet, dobok bele egy leveskockát és lefedve kis lángon puhára főzöm a krumplit. Amikor készen van, beleszedem a sűrűjét a turmixgépbe, öntök bele kb. egy deci főzőtejszínt és natúr ízű krémsajtot (ezt tetszőlegesen szoktam beletenni - de nem kell egy egész). Majd öntök rá egy kis levest, hogy a turmixgép annyira ne kínlódjon és pépesítem. Az így kapott "masszát" visszaöntöm az alaplébe és lassan össze"rotyogtatom".

Majd tálalom és hozzá pirítóst, vagy levesgyöngyöt kínálok.

A mai második fogásunk rakott zöldbab volt. Nagyon szeretem a rakott zöldségeket, bár még sosem készítettem. De most már látom, hogy tényleg nagyon egyszerű, rengeteg lesz belőle és ami a lényeg, hogy laktató és finom.

A darálthúst elkészítem pörköltnek (olaj, hagyma, rá a hús, kicsit összeforgatva, pirosarany, só, bors, majoranna, esetleg fokhagyma - én most nem tettem bele, mert a leves is fokhagymás volt). Közben megfőzőm a rizst is, és megpárolom a babot. Majd jöhet a rétegezés. Bab - Rizses darálthús - Bab. A tetejére tejfölt (kb 2 decit) és egy tojást összekeverek és szépen egyenletesen elkenem. Én az egyik felére most tettem sajtot, hogy megkóstoljuk, úgy milyen.... nagyon finom, így legközelebb az egészre reszelek. Hát ennyi, és kész is ez a finomság.

A desszert ma herőke volt (vagyis csörögefánk) - ezt is ma csináltam először, bár már kérlelt egy ideje a család. Nem is tudom miért féltem tőle ennyire, olyan nehéznek és elkészíthetetlennek tűnt. Pedig nem az, egyáltalán.

2009. január 8., csütörtök

Egy könnyű ebéd a megviselt gyomroknak

Végre valahára ehettünk főtt rendes ebédet, tényleg mindenki jól van.
...
Levesnek kitaláltam, hogy kreálok egy répakrémlevest. Még sosem csináltam, és nem is tudtam, hogy hogy kell, egyszer csak nekiálltam. Fogtam 4 db dundi répát, amit felkarikáztam, meg 4 pici krumplit, ezt felkockáztam. Feltettem főni, dobtam a vízbe egy leveskockát.

Fűszerként tettem bele egy kis babérlevelet, és egy késhegynyi őrölt gyömbért. Ja, meg persze sót. :)

Amikor megfőtt, bepakoltam a turmixgépbe, szórtam rá egy csipetnyi lisztet, öntöttem rá kb. egy deci főzőtejszínt. Aztán az összeturmixolt "masszát" visszaöntöttem a főzőléhez, és így felforraltam.

Végül pirítóssal megszórtam, és megettük. Az összeset :)

Második fogásként hekket sütöttünk, párolt rizzsel és zöldséggel. A hekket halas fűszerkeverékbe forgattuk, majd lisztet elkevertünk pirospaprikával, ebbe is beleforgattuk a haltörzseket. Majd zsupsz a sütőbe, és kb 30 perc alatt ropogósra sütöttük.







2009. január 7., szerda

A név kötelez

Igen-igen. Nem várok tovább, íme a kis KEDVENCÜNK :)
...
Mivel családunk összes tagját legyűrte valami "pocivírus", így az történt, hogy már több, mint egy hete nem ragadtam fakanalat. Hiányzott... ám holnap, ha minden jól megy, a konyhát ismét birtokba veszem... immáron második napja ugyanis tünetmentesek vagyunk.

Addig is, itt van a mi "alappalacsintánk" :)

A recept valahogy úgy kezdődik: végy 3 tojást, 12 evőkanál lisztet (púpozottan), 1 liter tejet, csipetnyi sót és cukrot, és 5-6 evőkanál olajat (bár ez elsőre biztos soknak hangzik, de így tutira tapadásmentesek a palacsinkenek.) Ezeket jól kotyvaszd össze. Én úgy szoktam, hogy felverem a három tojást, bele négy kanalanként a lisztet, mindig kicsi tejet, hogy ne csomósodjon. És ha kész, kezdődhet is a sütés, amit én nagyon szeretek. Egyszerűen megnyugtat.

És lépésről lépésre:

Ha kisültek a szépséges palacsinták, megkenem őket, lekvárral, kakaóval, fahéjjal, vagy megtöltöm hússal, sajttal, gombával..... a variációk száma végtelen, és finom.

Egy utolsó mindig marad, senki nem akarja megenni a másik elől) :) ... pedig szívesen sütök még :)





2009. január 4., vasárnap

Miért is?!

Már régóta kacérkodok egy gastroblog írásával. Na nem azért, mert olyan szuper konyhatündér vagyok, inkább csak azért, hátha (így írásos formában) megmaradnak a receptjeim az utókornak, a lányaimnak, és a majdani unokáimnak. (Mert ugye a mai modern világban már mégsem állhatok majd eléjük összekent papírokkal, megsárgult füzetlapokkal)
Na és miért ez a címe a blogomnak? Nálunk A Palacsinta szinte már családtag, minden formájában esszük, hetente akár többször is. Én szeretem sütni, ŐK pedig enni szeretik. Az már csak hab a tortán, hogy egyik kedvenc mesefilmünk a Palacsintás király (1973).
Persze ha valaki azt hiszi, hogy itt csak és kizárólag palacsinta recepteket, és képeket talál majd, csalódni fog. Mert azért eszünk ám mást is:)